Nevezetességek, látnivalók

A város történelmi központjában található műemlékek a városi műemlékvédelmi terület szerves részét képezik. Eperjes nevezetességei a város történelmi központjában összpontosulnak, amely a főtérbe torkolló Fő utca környékén található.

A 17. században épült reneszánsz stílusú városi palota a város egyik legrégebbi épülete. Díszítései (jellegzetes pártázata és homlokzata, valamint a kiugró erkélyei) a belváros legszebb építményévé teszik. I. Rákóczi György 1633-ban itt kötötte meg a császár követeivel az eperjesi egyezményt, II. Rákóczi Ferenc pedig 1703-ban itt is lakott egy rövid ideig, mielőtt a bécsújhelyi börtönbe vitték volna. A kuruc szabadságharc történelmi múltjához tartozik az is, hogy gróf Bercsényi Miklósnak itt született meg a fia, Bercsényi László, 1689-ben, akiből később a Nagyságos Fejedelem testőrkapitánya lett, majd később francia tábornagy, a Bercsényi huszárszázad névadója. A múlt század elején az akkori budapesti Iparművészeti Főiskola hallgatói újították fel az épület oromzatát. Később ide költöztették a városi múzeumot - mint az eperjesi kerületi múzeumot - ahol állandó történeti, és regionális kiállítások tekinthetők meg.

A városközpont egyik meghatározó épülete a monumentális, római katolikus Szent Miklós templom, amely a 14. századból származik, és egy magas gótikus torony is tartozik hozzá. Sáros megye meghatározó építkezéseként emelték az itt otthonra lelő flandriai telepesek. A templom a nevét hazájuk védőszentjéről, Szent Miklósról kapta, a később érkező szász lakosok pedig a német-gót csarnoktemplomok mintája alapján folytatták bővítését. Az egyre bővülő királyi város plébániatemploma idő közben szűkösnek bizonyult, ezért a 14. század végén nagyszabású bővítésen esett át a megbízott egri István püspök felügyelete alatt. A presbitérium hozzáépítésén kívül jelentősen növelték alapterületét. A kassai dóm építésével egy időben bővítik háromhajós csarnoktemplommá. Bár gyújtogatás és rongálás áldozatául is esett a következő évszázadokban, a város hívői mindig helyreállították, hogy szeretett templomuk méltó fényben pompázhasson. A XVI. század elején a hajók falainak megemelésével ismét bővítették, barokk jellegét pedig a 17. század végi átépítésekor kapta. Az impozáns székesegyház 55 méter hosszú, csaknem 35 méter széles, belsejének magassága pedig 16 méter. Jellegzetes díszes körerkélyes, gúlasisakos nyugati tornya 1750 körül készült, majd 1903-ban Schulek Frigyes tervei alapján építik újjá a ma látható formájára. Sűrű bordaosztású hálóboltozat fedi a templom mennyezetét. A templomban a képektől kezdve a szobrokig csaknem mindent eperjesi mesterek alkottak. A gótika és barokk stílus összhangja tükröződik főoltárán, ami a 17. század végéből való. A felvidék barokk oltárszobrászat egyik legszebb emlékének számító oltárába harmonikusan illeszkednek bele a gótikus szobrok, melyek Szűz Máriát, Szent Miklóst és Szent Adalbertet ábrázolják.  Cím: Hlavni 81.  Telefon: +421 51/773 35 00 Web: https://www.presov.rimkat.sk/

A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templom helyén a középkorban kórházkápolna állt. A mai templom a 18. század közepén épült fel Urlespacher Gáspár eperjesi építőmester tervei alapján. Kezdetben a minoriták használták. A homlokzaton látható Krisztus megkeresztelése képet 1757-ben egy kassai festő készítette. A templomot 1791-ben kapta meg a görögkatolikus egyház, majd 1815 óta az épületet az eperjesi görögkatolikus egyházmegye székesegyházként használja. Cím: Hlavna 8. Telefon: 0902 521 352 Web: http://presov.grkatpo.sk/

A templom a 17. sz. közepén épült, késő-reneszánsz stílusú, észak-déli tájolású épület, a diadalív fölött kis huszártoronnyal. A 20. század elején leégett, a felújítás után 1930-ban ide helyezték Caraffa áldozatainak csontjait. Az evangélikus templomtól északra álló Kollégiumot 1667-ben építették reneszánsz stíluselemekkel. Hányatott története során többször gazdát cserélt. 1673-ban a katolikusoké lett. Az evangélikus közösség 1783-ban kapta vissza. A 19. század utolsó harmadában emelettel bővítették ki. A Kollégium jelentős könyv-, természetrajzi-, és éremgyűjteménnyel rendelkezett. (Fotó: Szőnyi István) Cím: Hlavná 2942/143

Eperjes neve összefonódott a magyar történelem egyik legszomorúbb emlékével, a Caraffa tábornok által 1687-ben felállított vértörvényszék kegyetlen vérengzésével. A török elleni háború győzelme után a felszabadult területeken függetlenségi törekvések jelentkeztek. Ennek letörése érdekében Thököly híveinek megbüntetése, és a térség megfélemlítésének céljából I. Lipót császár a nápolyi családból származó Caraffa tábornokot bízta meg. Caraffa 1687. februárban érkezett Eperjesre. Bezáratta a kapukat, ostromállapotot hirdetett és kezdetét vette egy féléves tortúra, amely során kuruc összeesküvés vádjával sok helyi polgárt kínoztak meg, és végeztek ki. A példátlan kegyetlenkedések országos felháborodást váltottak ki, aminek eredményeként végül a császárnak visszakoznia kellett. Visszarendelte Caraffát, az áldozatok amnesztiát kaptak, az árvák visszakapták vagyonaikat. A vérpad helyére a jezsuiták 1751-ben egy Mária-szobrot emeltek, ami a mártírokra is emlékeztetet. Cím: Hlavná 137. (Vértanúk tere)

A magas szobor tetején Mária és a kisgyermek Jézus áll, aranyozott koronával. Az 1751-ben állított barokk szobrot a jezsuiták kezdeményezésére a helyi polgárok, valamint Csáky és Pető grófok adományából építették homokkőből. A központi részt jelentő oszlop négy oldalán, két szinten összesen nyolc szent szobra áll, a széles talapzatot domborművek díszítik. A szobor pontosan azon a helyen áll, ahol 1687-ben a hírhedt Caraffa féle vértörvényszék vérpadján 24 ártatlan eperjesi vértanú lelte borzalmas halálát. A közeli épület sarkán van elhelyezve az áldozatok emléktáblája. A szobrot a 20. században kétszer is restaurálták. Kiegészítő érdekessége még a szobornak, hogy a fiatalok - különösen házassági ügyekben - gyakran imádkoztak előtte, ezért Házasságszerző Madonnának is nevezik.  

A Klobušický család gazdagon díszített épülete Eperjes történelmi központjának egyik ékessége. Gyönyörű stukkóval díszített homlokzata, amely kiemelkedő olasz mesterek munkája, vonzza a járókelők tekintetét. A palotát a 18. század közepén építették késő barokk stílusban. Ma a városi kerületi bíróság székhelyéül szolgál. Cím: Hlavná 22,  Prešov, 080 01

1845. április 5-én, három jeles költő, Kerényi Frigyes, Tompa Mihály és Petőfi Sándor énekelt meg egy város feletti erdei lakot. A versek a Pesti Divatlapban láttak napvilágot, de hogy ki győzött, arról biztosat nem lehet tudni. Az 1883-ban, az eperjesi Széchenyi Kör jóvoltából felállított kőobeliszk eme három jeles férfiúnak, valamint eperjesi „ábrándozásainak és vigadozásának” állít emléket.